2009. július 29., szerda

Thealter 2009 - Illúzió

Boldog Zoltán a Gyros 1.0-ról az Irodalmi Jelenben >>

Rosencrantz és Guildenstern villanyszerelők, keresik a hibát – a rendszerben, bárhol, ott, ahol nincs. Ott, ahol nincs, csinálnak. Egymással és egymás ellen dolgoznak. Szerencsétlenek, bohócok, szeretnivalók. Egyszer főszereplők, de máris mellékszereplők. Hézagos angol tudásuk már-már maga is techno, akár az átvezető részek. Meghalnak, feltámadnak, újabb szereplőkkel találkoznak. Apával és lányával, a lehallgatótiszttel és várandós gyermekével, zsarolással. Meg egy bombával és egy színpaddal, melyet Hamletnek készítenek. Hamletnek, aki megérkezik. Végül minden robban.


Az apró elemek nagy színháza az ELTE-n alakult társulat előadása, és akár a Gyros darabjai, úgy álltak össze egy nagy falattá, majd egy könnyen emészthető hosszú vacsorává. Az abszurd kellékeivel, lehetetlen helyzetekkel, némi elidegenítéssel, ügyesen kihegyezett apró szituációkkal és nyelvi megoldásokkal (Guns and Rosencrantz). Slágergyanús dallal a Simon and Guildfunkeltől, a Talán eltűnök hirtelen és az Apokrif frenetikus előadásával, utóbbi hangalámondásos kivonatolásával. Leleményes és egyben minimalista megoldások, a szöveg helyett beszélő arcjátékkal, gesztusokkal és mozgással, melyet videóbeté-tech kísér-tech. Az Apokrif vizionált apokalipszise a robbanással elérkezett, a katarzis is ott keresendő, vagy máshol, vagy sehol."

Szögi Lackó képei

Nincsenek megjegyzések: